Egy késő délután, egy feladat kapcsán sétáltam ki a Szabadság hídhoz. Egy hidat, illetve annak életét kellett valamilyen formában bemutatnom.
A lemenő nap fényében tanácstalanul figyeltem a minden részletében egyre inkább árnyékba burkolódzó szerkezetet. Úgy vettem elő a gépet, hogy csak ötleteket gyűjtök, körüljárom a témát és egy másik napon visszajövök. Mégis néhány perc múlva megmozdult valami… Bennem… Minden ott volt előttem, az élet maga a hídon, a suhanó, mozgásban lévő, állandóan változó mivoltával. Figyeltem és egyre több részlet, kicsiny történet rajzolódott ki előttem.
